Történelem

Az első írásos emlék Negyedről 1111-ből maradt ránk. A zoborhegyi apátság oklevelében Neget, Niget néven szerepelünk. Falunk megnevezéséről a következő legendákat jegyezték fel. Az őslakosok halászattal foglalkoztak, télen fontak, szőttek, s a kifogott halak egynegyedét le kellett adni a földesúrnak, de ugyanúgy a megszőtt vászonból is. Ezáltal lettünk negyedesek. Azonban a legvalószínűbb, hogy a Hont-Pázmány nemzetség egyik leszármazottja hatalmas vagyonának egynegyed részét a zobori apátságnak adományozta, s ezt a vagyonrészt kezdték Nigetnek nevezni, amiből kialakult a mai Negyed falunév. Ezt bizonyítja a többi három megmaradt rész, mely mindegyike azonos nagyságú Negyedével.

A 13. században II. András király levelében már az apátság negyedi káráról számolnak be, amit Ottó morva hadvezér seregei okoztak. Negyedre a XIV. – XV. században délről a törökök által űzött telepesek jöttek, hogy megbújjanak a mocsaras, nádas gyéren lakott településen.
1710-ben a község lakosait súlyos járvány tizedelte, de a század második felétől már fejlődés tapasztalható, a 371 házban 2584 lakos, sőt 1820-ban már 3226 lakos végzi mindennapi munkáját.

Falunkban nemcsak családi házak, de középületek is emelkedtek. A római katolikus templom alapjait 1748-ban ásták. A templomra később új torony került. 1885-ben a melléépült iskolában megkezdődött a tanítás is.

1786-ban a reformátusok is megépítik a maguk templomát és hozzá két osztályos iskolát. A 48-as szabadságharc katonái csak átvonultak falulnkon, de utána minden megdrágult. A forradalom hatására megszűnt a jobbágyság. A községben úrbéri közösségek alakultak. Foglalkozni kezdenek a kertészettel, tovább fejlesztik a hagyma, paprika és a dinnye termesztését, elkezdődik a szőlő telepítés is. Lakosaink száma már újból szaporodást mutat 3402 fővel.

Új vallás jelentkezik – a baptisták, akik 1912-ben megépítik imaházukat. A Vág melletti virágzó mezőgazdaság megköveteli a földek és a falu védelmét. Megépülnek a töltések és a földeken a levezető kanálisok. 1909-ben negyedi végállomással vasút épül Sellyéig, ami új lendületet ad a falu fejlődésének. Sajnos az első világháború falunkat se hagyta ki. 133 elesett és 7 eltűnt emlékét őrzi a 2 emlékmű. A háború után az építés területén haladtunk előre. Majdnem minden nádfedeles szalmatetős házra cserép került. Uzletek, kocsmák épültek és a 78 m mély ártézi kút. 1938-ban falunkat Magyarországhoz csatolták, ahol akkor 1051 házban 4798 lakos élt. 1947 –ben államközi jóváhagyással más országokba kényszerítettek embereket sokszor embertelenül. Csehországba 300 lakost deportáltak, Magyarországra 401 családot telepítettek ki, akik helyett szlovákok jöttek.

A kitörölhetetlen emlék ellenére a falu élete nem állt meg. 1949-ben magyar iskola nyílt, helyi hangszóró kezdett működni, a falu betonjárdákat épít és házhelyekenek 143 parcellát mér ki. 59-ben 13 tantermes iskola épül.

1976-ban Negyeden megépült az evangélikus templom, majd később a református egyház parókiája, az iskola mellett a tornaterem, óvoda, és az egészségügyi központ.

A 80-as években folytatódott ivóvízhálózatunk kiépítésével a közművesítés. 1993-ban megkezdődött és 1997-ben fejeződött be falunk gázművesítése. Régiónk és így községünk legégetőbb gondjai közé tartozott ez időtájt a hulladékgazdálkodás. E probléma megoldására megépült 1999-ben községünk területén a regionális hulladéktározó, és 2000-ben üzembe helyeztük a szomszéd Farkasd községgel közösen épült szennyvíztisztító állomást. Ez követően elkezdődött a falu csatornahálózatának építése, ami még befejezésre vár. A fiatal családok lakásgondjainak megsegítésére 2003-ban megépült a 8+2 lakásegységgel rendelkező lakóház, amelyet 2007-ben újabb 15 lakásegység átadása követett. 2002-től 2004-ig az utak 60%-a felújításra került. 2008-ban elkezdtük az idősek otthonának építését 13 lakásegységgel továbbá folyamatban van községünk történelmi központjának ujjáépítése és az alapiskola renoválása is. A jövőben vár ránk az utak felújításának befejezése ugyanúgy mint a csatornahálózat építésének befejezése, de erről majd más krónikás számol be.